Coaching

Mi maga a coaching?

 A coaching egy olyan új technika, amellyel megkönnyíthetjük a felek közötti kommunikációt, nem csak az üzleti tárgyalások során, de akár az oktatásban, vagy a magánéletben is. Eredetileg az üzleti életből indult, felkészítve a vezetőket arra, hogy a hosszútávú siker a folyamatos megújulási képességen, önmaguk és munkatársaik motivációján és az asszertív kommunikáción is múlik.
A coaching ezen felül egy önismereti módszer is, egészen mélyre hatolhatunk a coach segítségével, megismerhetjük rejtett motivációnkat, félelmeinket, erősségeinket és gyengeségeinket egyaránt.

Diák vagy és unod, hogy mindig ugyanazokat a hibákat követed el?
Nagy rajtad a nyomás és nem tudod megmutatni azt, ami igazából benned van?
Félsz a kudarctól és nem tudod, hogy hogyan építsd magad újra egy sikertelen helyzet után?

A coaching egy olyan új trend, ami jól követi a világ változásait, felkészíti a hallgatókat arra, hogy helyt álljanak egy megváltozott munkakörnyezetben, lépéselőnyhöz juttatva őket a munkaerőpiacon, hiszen alapos önismerettel, erősségeiket jól felhasználva, nem sematikusan gondolkozva ideális munkavállalókká válnak. Nem utolsó sorban ez egy kommunikációs technika is, amelynek során megtanulják a hallgatók, hogy hogyan érvényesítsék az érdekeiket asszertív módon. 

Tanár vagy és új megoldásokat, módszereket keresel?
Jó lenne gyorsabban megtalálni a közös hangot a gyerekekkel, a szülőkkel és a kollégákkal?
Szeretnéd, ha nem fegyelmezéssel telne az órád nagy része?

A tanárok új módszereket, perspektívákat, megközelítési módokat keresnek, hiszen a régi módszerek nem működnek a megváltozott iskolai igények esetén. Tapasztalatom szerint tökéletesen alkalmazható a diákok motivációjában, a tanár-szülő-diák kommunikációban és a tanár saját motivációjának fenntartásában, megelőzve ezzel a kiégést. Én gyakorló tanárként azt tapasztalom, hogy ezzel a szemlélettel sokkal könnyebben nyílik meg az út az információ áramlás előtt, hiszen a tanulás-tudás közös érdekké válik, ezáltal nagy szerepe lehetne a tanár továbbképzésben, de akár új módszertanként egy mesterkurzus is elképzelhető lenne, nagy igény lenne erre tanárok és szülők részéről egyaránt.

Szülőként szeretnéd jobban segíteni a gyermeked?
Megerősíteni az önbizalmát és hozzásegíteni ahhoz, hogy a társai jobban elfogadják?

Ismerkedj meg egy olyan kérdezés technikával, ami garantálja, hogy nem a megszokott kitérő válaszokat kapod majd a kérdéseidre. Ismerd meg jobban önmagad és a gyermeked, alakítsatok ki egy olyan biztonságos kommunikációs csatornát, ahol egymás elfogadása és megértése a cél. Ez a kommunikáció hozzásegíti gyermekedet önmaga elfogadásához, így könnyebben leküzdi majd a stresszes helyzeteket és javul az iskolai teljesítménye is.

Nyelvi coaching

Az a keretrendszer a belső motivációt és a tudatosság fejlesztését hasznosító stratégiákon alapul, ahol a coaching gyakorlat a tanulási készségeket fejleszti és finomítja. Mindkét fél (coach és coachee; tanár-diák) egyformán osztozik a folyamatért és annak sikeréért viselt felelősségben, és a coachee-ok saját felelősséget vállalnak saját tanulásukért és fejlődésükért. Ez nagyban eltér a korábban megszokott hozzáállástól, hiszen átkerül a felelősség a tanár oldaláról – olyan rossz tanárom volt, nem tudtam megtanulni angolul -, a nyelvtanuló oldalára. 
Ebből is látszik, hogy a nyelvi coaching folyamat jobban koncentrál a tanuló tanulási folyamatára, a lehetséges elakadások, korábbi kudarcok felismerésére és feloldására, mint magára a tananyagra.

Olyan kérdések kerülnek felszínre, mint például:

• Hol akadt el a tanulási folyamat?
• Mi miatt akadt el a tanulási folyamat?
• Mit próbált a nyelvtanuló eddig tenni az elakadás feloldására?
• Mit még? (örök kérdés)
• Mi vált be ezek közül?
• Min kellene változtatnia?
• Mit tehet ő maga a változás érdekében?
• Mit tehet a környezete?
• Jól osztja-e be az idejét?
• Mi a motivációja?
• Mi lesz a jutalma?

Ezeket az alapvető kérdéseket segítő kérdésekkel és aktív hallgatással egészíti ki a coach. Az aktív hallgatás a coaching során az egyik leghasznosabb eszközünk, hiszen a folyamat során elsősorban erre az eszközre támaszkodva tudjuk felmérni a kliens aktuális állapotát és megállapítani, hogy milyen segítségre lenne szüksége, mit használhatunk fel a bőséges coaching eszköztárunkból ahhoz, hogy segítsük a perspektívaváltást. A hallgatást gyakran értelmezik passzivitásként és szembe állítva az aktív beszélő fázissal, de ebben az esetben semmiképpen sem a coach passzivitását jelzi, hanem teret ad a kliensnek a gondolatai verbalizálására, szóbeli strukturálására és összefoglalására. Ez a folyamat gyakran segíti a kliens “ráébredését” a mögöttes okokra.